Igaz, hogy a telev�zi�s sz�n�szeknek lassacsk�n nagyobb a respektje a moziszt�rok�n�l? M�r csak abb�l is kiindulva, hogy a sorozatokban lehet�s�g van az �sszetettebb t�rt�netvezet�sre.

Ha megn�zz�k az ut�bbi t�z �v legjobb sz�n�sz kateg�ri�j�nak nyerteseit, tele van komoly nagy�gyukkal, igaz�n el�kel� n�vsor. A t�v� manaps�g olyan lehet�s�geket ny�jt a sz�n�szeknek, amit - t�bb� kev�sb� - a f�ggetlen filmek jelentettek n�h�ny �vvel ezel�tt. Persze sok a t�v�s szem�t, de a m�dium jelleg�n�l fogva milli� v�laszt�st k�n�l, �s mindig r�bukkanhatunk egy-egy par�d�s sztorira.

Ha m�r Clint Eastwood nyomdokait emlegett�k, foglalkoztatja esetleg a rendez�s gondolata?

K�sz�n�m a k�rd�st, igaz�n h�zelg�. Megl�tjuk, de tetszik az �tlet. Ma m�r sokkal nagyobb r�l�t�som van a rendez�i munk�ra, mint n�h�ny �ve, �s h�t az�rt a rendez�s durv�n nagy munka. Amikor nem te vagy a rendez�, v�ge a forgat�snak, elk�sz�nsz, j� �jszak�t, kalap-kab�t. A rendez� viszont nem megy sehova, van m�g munka b�ven. Ezt a sorozatot nagyon neh�z lenne rendezni, de valami m�ssal kipr�b�ln�m egyszer.

Mi volt a legnehezebb a m�sodik �vad forgat�s�ban? Mire k�sz�lj�nk a harmadikban?

Az a legnehezebb benne, hogy ha egyszer beindul, egy �d�z r�mm� v�lik. Ha m�r el�rt�l egy bizonyos min�s�get, abb�l al�bb nem adhatsz, ez pedig elk�peszt� mennyis�g� munk�val �s persze nagy lehet�s�gekkel is j�r. �ltal�ban a t�rt�netmes�l�s a legfog�sabb r�sze a dolognak, mert azt is meg kell oldani, hogyan m�k�dj�n a sztori �s hogyan m�k�djenek j�l benne az egyes jelenetek. Mindig ugyanaz a n�ta: feltessz�k ugyanazokat a k�rd�seket, a k�rd�sek egyszer�ek, a v�laszok pedig brut�lisan nehezek. �s ez mindig �gy megy. Folyamatosan k�rdezni kell, ez is neh�z; addig k�rdez�nk, m�g azt nem mondj�k “Tess�k, forog a film!”

Azt�n ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, akkor is haladni kell tov�bb, mert m�snap egy �jabb epiz�d v�r, ut�na �jabb �s �jabb. Nagyra becs�l�m az �r�inkat, h�tr�l h�tre m�g ink�bb. Neh�z dolguk van. A harmadik �vadr�l annyit, hogy nagyon sz�rakoztat� lesz. Tegnap �r�kig besz�lgettem az �r�kkal, k�l�nb�z� t�rt�netvezet�si lehet�s�geken �tletelt�nk, a szerepl�k sors�r�l gondolkodtunk. �jra tucatsz�mra j�ttek a k�rd�sek, a v�laszok pedig - ahogy lenni szokott - nehezebben. Nem egyszer� a dolog, de ann�l �lvezetesebb dolgozni rajta.

Ezek szerint a t�rt�net a legkem�nyebb di� a dologban?

Ahogy mondtam, ez a mel� olyan, hogy ha j�l akarod csin�lni, a munk�nak sosincs v�ge, a teend�k j�nnek szembe v�g n�lk�l. Nincs olyan id�szak vagy nap, amikor nincs valami int�znival�; a v�gtelens�gig azon j�r az agyad, hogyan lehetne m�g �rdekesebb� tenni a sztorit, van-e jobb m�dja a mondanival�nk �tad�s�nak. Ahogy a sz�n�szetben, �gy az �r�sban, a rendez�sben is ugyanazok a k�rd�sek mer�lnek fel: mit akar a karakter, mi t�rt�nik, ha nem kapja meg? Mi van, ha a figura azt mondja “hagyjatok, k�sz, kisz�llok”. Tudni akarjuk majd az ok�t, mert ezek hajtj�k el�re a sztorit.

Azt�n egy ponton le kell menni alf�ba, �s figyelni az ihletet, nyitottnak lenni valami gy�keresen �jra, mondjuk egy meglep� csavarra. Az sem �rt, ha el�g belazult vagy, ahhoz, ha valaki j�n �s azt mondja “Sr�cok, tudom, hogy holnap forgatunk, de van egy �tletem, ami miatt ugyan az eg�sz sztorit �t kell vari�lni, v�ltoztat�sok sor�ra lehet sz�ks�g, de szerintem ki k�ne pr�b�lni, azt�n megl�tjuk bej�n-e”. Vev�nek kell lenni az ehhez hasonl� kezdem�nyez�sekre, mert sokszor �pp ezekb�l j�nnek ki a legjobb dolgok. Neh�z letenni, neh�z azt mondani, hogy ok�, ennyi, menj�nk aludni, menj�nk haza az asszonyhoz, a gyerekekhez, mert ha egyszer beszippant a munka, igazi sz�rnyetegg� v�lik.